Belzeci megsemmisítőtábor

A Belzeci koncentrációs tábor egy náci megsemmisítőtábor volt, amelyet az SS épített a titkos Reinhard-hadművelet, a lengyel zsidók kiirtására irányuló terv végrehajtására, amely a „végső megoldás” kulcsfontosságú része volt, és amely a holokauszt során mintegy 6 millió zsidó meggyilkolását jelentette. A tábor 1942. március 17-től 1943. június végéig működött. A tábor a németek által megszállt Lengyelország Lublini körzetében, a lengyel Főkormányzóság területén, a helyi Bełżec vasútállomástól mintegy 500 méterre délre helyezkedett el. Az exhumált tetemek öt halotti máglyán történő elégetése és a csontok összezúzása 1943 márciusáig folytatódott.

Azt feltételezik, hogy az SS által Bełżecben meggyilkolt zsidók száma 430 000 és 500 000 közé tehető. Ezzel ez a harmadik leghalálosabb megsemmisítőtábor, amelyet csak Treblinka és Auschwitz előz meg.