Hast Behest-palota

A Hast Behest-palota az iráni palotaépítészet remeke. 1669-ben, a Szafavidák korában épült az iszfaháni palotakörzetben, a Bág-e Bolbolban. Szulajmán sah emeltette a kétszintes, harminc méter oldalhosszúságú épületet, aminek fekvése a környező épületekkel ellentétben nem a Majdánnal, hanem a mellette húzódó Csahár Bág sugárúttal párhuzamos.

Az épület közepén medence található, amely felett laternás sztalaktitboltozatot alakítottak ki. Maga az alaprajz már a Timuridák korából, Herátból és Tabrizból is ismert, sőt már a Mogul Birodalom néhány síremlékénél is megtalálható. A nyolc részre osztott belső tér alaprajzából származik a neve is: „hasti”=nyolc. Az építész célja a teljes áttekinthetőség volt, a kertből a palotába, a palotából a kert minél nagyobb részére lehet kilátni. A vízrendszert hidraulika működteti. A külső borításon fennmaradt díszítőelemek madaras állatábrázolásról tanúskodnak, de az időközben múzeumokba került hétszínű csempedíszítéseken emberalakok figyelhetők meg.