Mejdúmi piramis

A mejdúmi piramis az egyik legrégibb piramis. Valószínűleg Huni fáraó kezdte el az építését, majd fia, Sznofru folytatta. Az építkezés azonban megrekedt, mivel az épület instabillá vált, így soha nem használták temetkezési helyként.

Arab nevét onnan kapta, hogy valójában egy, a Dzsószer-piramishoz hasonló lépcsős piramisról van szó, amelyet elődjétől eltérően elkezdtek sima mészkőlapokkal burkolni: az eredeti tervek szerint egy 118 méter magas, gúla alapú építményt akartak létrehozni. Valódi magassága végül csak 91,65 métert ért el, de így is a legmagasabb épület volt a világon Sznofru következő piramisának, a tört falú piramisnak az elkészültéig. Sznofru első saját piramisa sem hozott sikert, a tört falú piramis is hibás konstrukciónak bizonyult, ellenben az már valódi piramisnak indult. Az első, sikeresen fölépített valódi piramis végül Sznofru 105 méter magas vörös piramisa lett.