Szinevéri-tó

A Szinevéri-tó az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava, a Talabor folyó völgye fölött, a tengerszint felett 989 méter magasan, a Tóhegy lábánál található. Kb. 10 ezer évvel ezelőtt, a Würm-glaciális után alakult ki a folyómedret elzáró földcsuszamlás következtében. Három forrás táplálja vízével. A tó területe 4–7 hektár, közepes mélysége 8–10 m, legnagyobb mélysége 22 m. A tó méretei az évszaktól és a vízhozamtól függően változnak. A víz hőmérséklete 12–18 °C, itt honos a szivárványos, folyami és tavi pisztráng. Vízinövények csak a part menti sávban élnek. A tó környékét bükkel kevert fenyőerdő borítja. A tóból lefolyó vizet a Szinevér patak vezeti a Talaborba.

Elnevezése ruszin eredetű. A ruszin Szinevir első tagja sötétkéket, utolsó tagja örvényt jelent. Ezt az elnevezést először a Felsőszinevérnél folyó Talabor folyóra használták, csak később vált a folyó fölött elhelyezkedő tó nevévé.